Folyamat FMEA III. - Végrehajtás 8 lépésben


Az FMEA lépéseinek helyes sorrendje

Az FMEA helyes sorrendben való végrehajtása nagyban meghatározza annak sikerességét, ennek ellenére a gyakorlatban ritkán tapasztaltam, hogy ez így is történik. Az alábbiak talán segítséget adnak a helyes es hatékony végrehajtásban;


1. lépés: A funkciók, követelmények és a hibamód meghatározása


Ebben a lépésben történik a folyamat összes, folyamat-lépésenként meghatározott funkcióinak beazonosítása, a hibamódok beazonosítása, valamint a vonatkozó hatások hozzárendelése. Mindezek alapján válik lehetővé a súlyosság meghatározása, így priorizálhatóvá válnak az egyes hibamódok.

Első lépésként a folyamat funkcióját kell meghatározni. Ezt minél pontosabban tesszük, annál könnyebbé válik a hibamód meghatározása. Kerülni kell az általános megfogalmazásokat, mint például „furatkészítés”. Ehelyett törekedni kell a minél pontosabb definícióra, mint például „furat készítése z alkatrészen, x,y pozícióban, átmenőleg”. Ez alapján könnyen feltárható, hogy milyen hiba történhet a folyamatlépés végrehajtása során; pl. nem a z alkatrész, nem x,y pozíció, nem átmenőleg. Ezeket kezeljük a továbbiakban hibamódként, vagyis azt, amilyen módon a folyamat nem képes ellátni funkcióját.



2. lépés: A hibamód hatásának vizsgálata


Ahogy rendelkezésre áll az összes lehetséges hibamód térünk rá azok hatásának értékelésére. Ennek vizsgálata alatt tulajdonképpen azt értjük, hogy a hibamód fellépése esetén az milyen hatást gyakorol a végfelhasználóra, a vevőre, illetve a következő folyamatlépések valamelyikére. A hatások mértéke közt érdemes különbséget tenni, hiszen egészen más súllyal bír egy olyan hatás, amely által akár a felhasználó, akár valamelyik munkatárs biztonsága kerül veszélybe vagy a között, hogy a termék nehezebben lesz szerelhető három folyamatlépéssel később. Ezért vezetjük be a súlyossági skálát, ahol egytől tízig értékeljük a fellépő hatás súlyosságát. A legsúlyosabb hatás (pl személyi sérülés veszélye) 10, a legkevésbé súlyos 1 pontot jelent. Amennyiben egy hibamódhoz több lehetséges hatást azonosítottunk a legsúlyosabbat vesszük számításba.



3. lépés: A hibamód fellépési gyakoriságának becslése


Az előző két lépés helyes végrehajtása során számos hibamód és hatás kerül fellistázásra. Ezek mindegyikének kezelésére jellemzően nincs – és nem is szükséges – erőforrás, érdemes egy fontossági sorrendet felállítani. Ehhez a hibahatás súlyosságán túl az FMEA figyelembe veszi a hibamód fellépésének várható gyakoriságát, melyet szintén egy egytől tízig terjedő skálán helyez el. Minél gyakrabban várható a fellépés, annál magasabb a hozzárendelt érték. A fenti példánál maradva; ha a tapasztalatok szerint a furat pozíciója gyakran tér el a rajzi x,y pozíciótól az magas, ha a furatot a gyártási tapasztalatok alapján jóval ritkábban nem készítik el átmenőleg az alacsony ponttal szerepel a nyomtatványon.

A hibamód fellépési gyakoriságának és hatásának szorzatából a nagy veszélyességi faktorral bíró hibák beazonosíthatók. A 9-10 súlyossági faktorral bíró hiba-okokat, melyek személyi biztonságot és/vagy jogszabályi nem megfelelőséget eredményeznek, azok gyakoriságától függetlenül kezelni kell.



4. lépés: A hibamód okának feltárása


A hibamódok felsorolása lehetővé tette azok vevőkre gyakorolt hatásainak vizsgálatát, de fellépésük valószínűségének csökkentéséhez ezzel még nem áll rendelkezésre elegendő információ. Ehhez szükséges azok okának feltárása. Ehhez az okok elemzésben olyan szintre kell eljutni, ahol a feltárt ok bevezetésével a hiba reprodukálható, az ok eltávolításával a hiba megszűnik, vagyis feltárásra került a gyökérok.



5. lépés: Az észlelhetőség figyelembe vétele


Az első négy lépés végrehajtása után is jellemzően annyi lehetséges hibamód jelent további kockázatot, melyek kezeléséhez további sorrendiség felállítása szükséges. Itt kerül bevezetésre az észlelhetőség fogalma. Meg kell különböztetni azokat a hibamódokat, melyek fellépése, vagy fellépésének hatása könnyen észlelhető – például egy hiányzó fődarab – azoktól, melyek észlelésére kevés, vagy alacsony lehetőség kínálkozik – mint például egy nem tökéletesen végrehajtott forrasztás az alkatrész alatt. Az előző skálákkal ellentétben itt minél magasabb az észlelés valószínűsége, annál alacsonyabb pontszám rendelendő hozzá, és megfordítva, minél kevéssé valószínű a felfedezés, annál magasabb a pontszám.


Itt is, ugyanúgy mint a súlyosság és a gyakoriság értékelésénél jó gyakorlat egy előre felépített sztenderd skála használata, mellyel a következetlen értékelések, így a rossz döntések kockázata csökkenthető.



6. lépés: Az RPN érték és csökkentése


A fentiekben egytől tízes skálákon meghatározott súlyosság, gyakoriság és észlelhetőség szorzataként áll elő az RPN, vagyis Risk Priority Number, azaz a kockázat prioritási érték.

Ezen szorzat egyértelműen segít priorizálni a kockázatokat, egyfajta ütemtervet ad az azok csökkentésére szolgáló akciók ütemezéséhez. A megfogalmazott akcióknál feltétlenül szükséges a tervezett tevékenység, a tevékenységért felelős személy és a vállalt határidő megjelenítése.

Az akciók irányulhatnak az ok megszűntetésére, vagy gyakoriságának csökkentésére, illetve a felfedezhetőség valószínűségének növelésére. Ez utóbbi azonban mindig az ellenőrzések módjának fejlesztésével, vagy gyakoriságának emelésével lehetséges, melyek fenntartása költséges.



7. lépés: Az akciók hatásainak felülvizsgálata


A bevezetett akciók céljuk szerint a kockázatok csökkenését eredményezik. Bevezetésük és validálásuk után célszerű és szükséges azok RPN számra gyakorolt hatásának kiértékelése. Amennyiben az akció eredményes volt és az a gyakoriság csökkenését irányozta meg, úgy a gyakorisági skála értéke csökkenthető. Amennyiben a cél az észlelhetőség javítása volt, úgy az erre vonatkozó érték javul. (A hibamód súlyossága értelemszerűen nem javítható).



8. lépés: Folyamatos karbantartás


Az FMEA egy élő dokumentumnak tekintendő. A folyamatos fejlesztés jegyében az aktuálisan legmagasabb értéket képviselő RPN számok jelentik a mindenkori legmagasabb kockázatot, így azok folyamatos csökkentése szükséges.

Ez, csakúgy mint az FMEA egésze kereszt-funkcionálisan felépített csapatmunkában, annak szabályai szerint történik.

Mindez ábrázolva;

Forrás: Ford FMEA Handbook

#Hungarian #Article #FMEA #ProcessFMEA #FolyamatFMEA #Problémamegoldás #ProblemSolving

Featured Posts