Mérőrendszer elemzés (MSA), Gage R&R


Az előző két bejegyzésben, ahol a folyamatképesség-vizsgálattal foglalkoztunk beláttuk, hogy a termék gyártása során fellépő hatások következtében a gyakorlatban nem lehetséges két teljesen egyforma jellemzőjű terméket, esetünkben egyforma átmérőjű filctollat gyártani.


Érdemes megfigyelni ugyanakkor azt is, hogy az értékeléshez használt méretek egy mérési folyamat során álltak elő, vagyis amilyen jellemzőket (átlag, szórás) képeztünk nemcsak a gyártási, hanem a mérési folyamat és annak esetleges hibái is meghatározták. A teljes szórás tehát a gyártási és a mérési folyamat során keletkező szórások összessége.

A mérőrendszer elemzés során ezen két szórás egymáshoz viszonyított arányát vizsgáljuk; minél kisebb a mérőrendszer tapasztalt teljes szóráshoz viszonyított szórásának aránya, annál alkalmasabb a mérőrendszer.

Gage R&R

A mérőrendszer elemzés célja tehát annak meghatározása, hogy a mérőrendszer alkalmas-e a megalapozott döntéshozatalra. Ezt azáltal tesszük, hogy megvizsgáljuk, hogy milyen arányban viszonyul a mérőrendszer szórása a termék szórásához és behatároljuk a szórások forrását.


A szórások forrása két csoportra bontható; a mérőeszközök közti különbségből, illetve az egyes mérést végző operátorok közti különbségekből. Az első, mérőeszközből származó ráhatást angol eredetiben „repeatability” (ismételhetőség), a személyzet ráhatását „reproducability”-ként (reprodukálhatóság) nevezzük. A két angol szó kezdőbetűjéből áll össze a gyakran R&R-ként emlegetett elemzés elnevezése, amelyben a teljes szórás megoszlása;

σ² teljes = σ² termék+ σ² mérőrendszer

σ² mérőrendszer = σ² repeatability+ σ² reproducability

(σ² mérőrendszer = σ² mérőeszköz+ σ² operátor)

A Gage R&R végrehajtása

A megalapozott szórás-számításhoz legalább kettő, de inkább három operátor, legalább öt, de inkább tíz termék és legalább kettő, de inkább három ismételt mérés szükséges.

Az alábbi példa szerint egy operátor két alkalommal mér le húsz darab terméket.

Látható, hogy ugyanazon termék két mérése közt az esetek többségében különbségek mutatkoznak, ezeket egyesével megjelöljük az R (terjedelem) oszlop alatt. Az összes mérési különbség átlaga a terjedelem átlag, mely tehát egyazon operátor mérési hibáira mutat rá.


A példa szerint további két operátor végzi el ugyanazon húsz termék mérését. Ennek eredménye példánkban a következő;


Látszik, hogy ez egyes számú operátor eredményei mutatják a legkisebb, a kettes számú operátor mérései pedig a legnagyobb terjedelmet.


Az adatokból a következő módon számolhatók az R&R értékek;

Ahol a d2 a következő táblázatból kivett korrekciós tényező. Repeatibility számításához esetünkben a kettes érték alatti tényező (két ismétlés), reproducability számításához a hármas érték alatti tényező (három operátor);


Példánkban tehát a mérőrendszer szórásnégyzete:


Ezen szórást viszonyíthatjuk a specifikációs határokhoz, mellyel az úgynevezett Precision to Tolerance mutató képezhetjük, vagyis a mérőrendszer hatszoros szórását viszonyítjuk a specifikációs ablakhoz;












A termékek közti különbség az mérések átlagaiból számolt átlaggal, illetve szórással, jellemezhető.


Úgy a toleranciához, mint a termék szórásához viszonyítva kalkulált értéket akkor tartjuk elfogadhatónak, ha az kisebb, mint tíz százalék. Tíz és harminc százalék közt a mérőrendszer fenntartásokkal, de elfogadható lehet - például attól függően, hogy a mérőrendszer fejlesztéséhez milyen mértékű beruházás szükséges -, harminc százalék fölött a mérőrendszer nem elfogadható, annak fejlesztése szükséges.

#Hungarian #Article #MSA #RR

Featured Posts
Recent Posts